![]()
![]()
A Semmelweis Egyetem 1. Sz Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézete és a 2.sz. Pathologiai Intézet pályázatot nyújtott be a Norvég Alap Népegészségügyi kezdeményezések programjára Patológiai E-health fejlesztések a korai rákdiagnosztika megvalósításához – Tapasztalatcsere, stratégiaalkotás és kompetencia fejlesztő programok kialakítása a digitális patológia bevezetésére a konzultációs gyakorlatba és műtét közbeni patológiai távdiagnosztikába címmel.
A pályázattal kapcsolatos szakmai anyagok angol nyelven itt érhetőek el.
Az egészségügyi informatika, e-health, gyakori hívószavak mostanában, divatosak és rengeteg forrást fordított az állam ilyen területeken megvalósuló fejlesztésekre, gondoljunk csak bele az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Ter. szerk.) kifejlesztésére, illetve jelenleg is zajló fejlesztésére és bevezetésére. A kifejezetten patológiai irányú fejlesztések ezidáig azonban elmaradtak. A patológia, mint szakma, sokaknak misztérium, nem meglepő, hogy a patológiai informatika sajátos kérdései és problémái is speciális megközelítést követelnek meg. Egyet említve csak, a telepatológiai alkalmazások, a teleradiológiához hasonló és távleletezést lehetővé tevő eszközök tárhelyigénye nagyságrendekkel nagyobb, mint bármely más egészségügyi terület adatigénye. Egy CT- vagy MR-esethez tartozó képsor 100 Mb. nagyságrendbe tartozik, míg egyetlen patológiai metszet, amiből 5-10 darab is tartozhat egy esethez, Gb-os nagyságrendet jelent. Ekkora adatmennyiség tárolására, továbbítására nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak az általános egészségügyi informatikai rendszerek, illetve korábbi standardok. A patológus társadalom megpróbálta és folyamatosan próbálja elérni, hogy a szakterületén megvalósuló fejlesztéseket ne “tuszkolják” bele a nagy rendszerek fejlesztésébe. A Magyar Patológusok Társasága, korábban többször pályázott a Norvég Alapnál telepatológiai hálózat kiépítésére. Ezek, a sajnálatos módon korábban elutasított pályázatok hatalmas, 3 millió eurós fejlesztési programokról szóltak. Annak ellenére, hogy szakmai szempontból, mind a norvég, mind a magyar hatóságok kiválónak és támogatásra érdemesnek ítélték a pályázatokat, különböző okok miatt, ezek végül nem jártak sikerrel. A mostani pályázat, bár jelentősen kisebb, huszonkét-huszonhárom millió Forint összegű (22.584.960 Ft. szerk.), nagyon fontos célokat tűzött ki. Egy mondatban összefoglalva, egy országos telepatológiai hálózat alapjait kívánják a Semmelweis Egyetem kollégái lefektetni.
Ismert, hogy az országban jelenleg több, mint 70 különböző méretű patológiai osztály működik, sok esetben úgy, hogy csak egy állandó patológus dolgozik az osztályon, de van olyan is, hogy főállású közalkalmazott patológus már évek óta nincs. Ez gyakorlatilag fenntarthatatlan, küzdenek is ezzel a helyzettel a kórházak. Egy telepatológiai hálózat megoldás lehet arra, hogy a végtelenül elaprózott állapototból adódó különbségek, a virtuális tér nyújtotta lehetőségek kihasználásával valamennyire kiegyenlítődjenek. A tervbe vett hálózat két ponton feltétlenül és már indulásakor segítséget jelenthet a patológiai diagnosztikai munka és így a betegellátás során: intraoperatív gyorsdiagnosztikai (fagyasztásos minták) vizsgálatakor távsegítséget nyújthat, akár képzett asszisztenciának, a minta gyors feldolgozásához és távolról történő orvosi kiértékeléséhez, valamint a hálózathoz csatlakozott patológus orvosoknak konzultációs támogatást nyújthat, úgy, hogy a hagyományos, postai úton történő mintamozgatás elkerülhető, így a folyamatok gyorsíthatóak.
A pályázati forrás természetesen nem elegendő arra, hogy országos szinten telediagnosztikát lehetővé tevő hardwerekkel szereljenek fel patológiákat. Amire ebben a projektben lehetőség nyílik, az az említett telepatológiai hálózat szakmai dokumentációjának, irányelveinek megalkotása. Dr. Fónyad László, a Semmelweis Egyetem 1. Sz Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet adjunktusa három fő feladatot fogalmazott meg. “Először is, el akarunk készíteni egy olyan professzionális projekttervet, amiben kezelünk minden olyan kérdést, amivel ennek a hálózatnak a kiépítése során számolhatunk, illetve számolnia kell a döntéshozóknak. Környezet elemzés, költség elemzés, jogi- és finanszírozási környezet elemzése, SWOT analízis, satöbbi. Egyszóval minden, ami egy projektterv része kell legyen. Azt szeretnénk, hogy ezzel az anyaggal olyan forrásokra pályázhassunk, amik már magát a rendszer kiépítését célozzák meg. Fontos elem egy kompetencia fejlesztő program megalkotása, amit elsősorban asszisztenseknek állítunk össze és célja az, hogy a már említett intraoperatív jelentkező preanalitikai folyamatokat, távsegítség mellett, képesek legyenek elvégezni. A harmadik, szintén kiemelt elem, a terv szerint megvalósuló rendszer minőségbiztosítási dokumentációjának összeállítása.”
A projekt megvalósítási ideje, a Norvég Alap pénzügyi ciklusához igazodik, így október végéig le kell zárulnia a projekt pénzügyi részének, a fent említett szakmai anyagok el kell, hogy készüljenek. “Természetesen a mi munkánk ezzel nem ér véget, szeretnénk, ha a projekt eredményeit minél előbb gyakorlati alkalmazásban látnánk viszont. Egyetemünk eddig is elöljáró volt a digitális patológiai fejlesztések alkalmazásában, országos elterjesztésében, sőt, több esetben együtt dolgozva piaci szereplőkkel, maguknak az alkalmazásoknak a kifejlesztésében.
Ez nem érdem, hanem felelősség és egyetemi státuszunkból adódó elvárás, aminek továbbra is meg akarunk felelni, így jól kell kihasználjuk a Norvég Alap pályázati forrását. Meggyőződésünk, hogy a most megszületendő dokumentumok a jövőben meghatározóak lesznek a hazai digitális patológiai fejlesztések irányait tekintve.” tette még hozzá Dr. Fónyad László.
kai eltérések. A talált genetikai eltérések korai felismerésére, követésére és a kezelési célpontok meghatározására daganat specifikus molekuláris diagnosztikai panelek kerülnek kifejlesztésre, melyek, szövetmintán, „folyékony biopsziás mintán” és digitális képalkotókon lesznek alkalmazhatóak.
2018. május 24-26. között Debrecenben a Nagyardei Stadionban került megrendezésre a XXI. Malignus Lymphoma Konferencia (MLK). Kutatócsoportunk munkatársai és hallgatói nyolc előadás és kettő poszter prezentációval képviseltették magukat az idei rendezvényen.
